Amikor röpködnek a mínuszok, ködfelhő előttünk saját leheletünk, nem mindig indul egyszerűen a nap. Az ember kezét csípi a hideg, de a jószág attól még éhes, a gyerek vágyik a levegőre, s ez így van jól.
A birkák szőre gyönyörűen megvastagodott, ahogy a kecskéké is. Öröm rájuk nézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.