Helyette hagymát, borsót ültettem, no meg málna, ribizli, szőlő, josta bokrokat is. Aztán a most szerzett gyümölcsfákat raktuk el (szilva, kajszi, őszibarack). Eperpalántákat locsolgatok, fokhagymát és fűszernövényeket rakok minden szabad helyre.
Közben a két kis bocit is kényeztetnie kell valakinek esténként, és ellenőrizni, hogy egyben van-e még a nagy fekete vietnami kocánk, mely már csak húzza a hasát.
Tyúkjainkkal bújócskázunk, tojáskereső versenyt játszunk. Ők gyűjtögetik mindig új fészket rakván valahol, mi meg keressük, és elszedegetjük tőlük. Bár megkotlana valamelyik, nem is bántanánk.
Szerettem volna keltetett csibefotókkal kedveskedni, de az áramkimaradás miatt nem lettek csibéink...
Bízunk benne, hogy időben elvethetünk mindent, és szépen teremni is fog. A vetőmag már itt vár a kamrában.
Elkezdtük a tavaszi nagy tanyatakarítást is, gereblyézéssel, és szemétgyűjtéssel. Napsütésben nem is rossz program.
Szóval tavaszodik, szépen zöldül minden, megjelennek az első kis vadvirágok és a madárcsicsergéstől egyre szebb itt a csend.
Bújnak a gyógynövények, s a kicsi lány már egyre többet felismer.
Előjöttek a gólyák, vadlibák, vadkacsák, és egyre több énekesmadár. Vennünk kellett a gyógynövényhatározó és a gombahatározó mellé most egy madárhatározót is.
Ha pedig elfáradtunk, és már semmi kedvünk semmihez, el kell indulni sétálni az erdőbe. Mindig látunk valamit, és ezeket a fénykép nem adja vissza. Nem baj, ha nincs gomba, elég, ha megölelsz egy fát, vagy beleszagolsz erdőirtás után a levegőbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.